Bufotoxin. A fültőmiriggyel egybeolvadt méregmirigyek termelik. A békában. Idegméreg. Nagy mennyiségben bénít. Az áldozatnak egyébként hallucinogén, pszichés tünetei vannak, ha a szervezetébe jut.

Varangyok. A régi ember biokábítószerei. Fültövön nyalta az állatot, majd rátört a révület. Mára feledésbe merült, akár a  népmese királyfija, akit csak a csók utáni hallucináció folytán látott deli vitéznek a delikvens. Egyébként továbbra is rút béka volt. Egy büdös, mérgező állat. 

Mára a kokain lett a divat.  Meg a humán-varangyok. Körülötted. Fordított irányú metamorfózissal megverve. Az irigység szüli őket. Az éj leple alatt. Addig a kő alatt rejtőznek. Akkor előmásznak. Isten szent ege alá. A szabadba.

Elátkozottak. Kárhozottak. Soha többé vissza nem változók. Nyálkás testükön két számmal nagyobb bőrük bűzös párát ereget. Torz arcukon a düh démona vert tanyát.

Dühé. Amit a más kincse, java táplál. Szítja, éleszti az elviselhetetlen kínt, ami aztán a dühben manifesztálódik. Fekélyes rothadásnak indult testüket görcsbe kényszeríti ez a soha nem múló, nedvedző nyavalya. Esténként hánykolódnak, hagymázos álmaiktól hideg izzadságban vackukon, szájukon a gennyel kevert habpamacs csíkokban tör elő. 

Másznak. Másznak. Csak másznak elő, és figyelik, ki az, akinek bármiből jutott, bármit elért, nem az ismerősi kör - a Józsipistajános összekacsintós, émelyítően ragacsos köteléke által. Hanem sorsa-Istene kegyelméből.

Gyilkos düh szállja meg őket, ha ilyet felfedeznek. Rángatja a nyavalya torz békatestüket. Ha szemükbe mondod, hogy varangynak születtek, azzá váltak visszafordíthatatlanul, egy beteg gusztustalan állattá - gyűlölnek és még inkább ágálnak. Kényszeresen bizonygatják: Nem. Nem. Ők királyfiak.

Ha a jóérzésükre hatnál: nincs olyan. Arcodba vágnak. Ököllel.

Széttaposnád őket: rothadásszagú gennyzsákokként rádragadnak. A cipődre. A bőrödre. Ezer lép egy helyébe. Arcodra fröccsen váladékuk. Beszennyez.  A bizonyítási vágyukból fakadó, vérrel kevert méreg. Bármiben, amit kaptál a szeszélyes sorstól, ők jobbak. Több van. Szebbek. Okosabbak. Mindegy milyen áron, de kisebbítsék, elkótyavetyéljék  ami neked jutott. Eltaszítsanak. A sárba. A porba.  Hogy enyhítsék a testüket szétszaggató fájdalmat. Át- meg átjárja őket. Százezer nedvedző sebükből  bugyog a mérgező genny. Elborít. Téged is betakar, ha közel mész. 

Isten sorscsapásai. A szánalom semmitmondó. Hasztalan.

Menekülj.

Szaladj királylány! Szaladj!